11.

A MAGÁN- ÉS MÁSSALHANGZÓK RENDSZERE, A HANGOK TALÁLKOZÁSA ÉS HELYESÍRÁSUK

 

Beszédhang: konkrét, az adott szövegben hallható nyelvi elem, fizikai, akusztikai jelenség

Fonéma: a nyelv legkisebb eleme, amelynek jelalkotó, jelentésmegkülönböztető szerepe van

Nyelvünknek 39 fonémája van, s ezek jelölésére 40 betűt használunk

Hangképző szervek: tüdő " gégefő " toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg)

 

 

MAGÁNHANGZÓK

 

 

Nyelv függőleges mozgása szerint	Nyelv vízszintes mozgása	Mély		Magas
	Ajakműködés szerint	Ajakréses	Ajakkerekítéses	Ajakréses	Ajakkerekítéses
Felső nyelvállású		-	u, ú	ü, ű	i, í
Középső nyelvállású		-	o, ó	ö, ő	é
Alsó nyelvállású		á	a	-	e

 

 

MÁSSALHANGZÓK

 

 

A képzés helye szerint		A képzés módja szerint
		Zár		Rés		Zár-rés		Orrhang	Oldalsó	Pergő
		Zöngés	Zöngétlen	Zöngés	Zöngétlen	Zöngés	Zöngétlen	Zöngés	Zöngés	Zöngés
Ajak	Két ajakkal képzett	b	p					m
	Ajak-fog hang			v	f
Fog	Elülső foghang	d	t	z	sz	dz	c	n	l	r
	Hátulsó foghang			zs	s	dzs	cs
Íny	Elülső ínyhang	gy	ty	j				ny
	Hátulsó ínyhang	g	k
Gégehang					h

 

 

 

 

 

 

Magánhangzótörvények

 

1. Hangrend
   1. Magas hangrendű: csak magas magánhangzókat tartalmaz (pl.: kilenc, este, fehér)
   2. Mély hangrendű: csak mély magánhangzókat tartalmaz (pl.: autó, anya, álom, falu)
   3. Vegyes hangrendű: mély magánhangzó + i, í, é, e (pl.: fiú, leány, béka)

 

1. Illeszkedés: toldalékolás
   1. Magas hangrendű szóhoz magas magánhangzó (pl.: levélről, emelnek)
   2. Mély hangrendű szóhoz mély magánhangzó (pl.: olvasnak, padról)
   3. Vegyes hangrendű szavakhoz

• i. Ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, mély magánhangzósat (pl.: békáról)
• ii. Ha az utolsó szótagban é, i van, általában mély magánhangzósat (pl.: kávéja)
• iii. Ha az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű van, akkor magas (pl.: sofőrrel)
• iv. Ha az utolsó szótagban e van, akkor ingadozó, de általában magas (pl.: fotelbe-fotelba, balettet, parlamentnek)

1.  
   1. Az összetett szavaknál az utótag határozza meg (pl.: látképről)

 

3.   Többalakúság a toldalékoknál

• a. Egyalakú: -ig, -ért, -kor, -ít
• b. Kétalakú: -ban/-ben, -ság/-ség, -ról/-ről, -nak/-nek stb.
• c. Háromalakú: -szor/-szer/-ször, -tok/-tek/-tök, -dos/-des/-dös

 

 

Mássalhangzótörvények

 

 

1. Hasonulás: két egymás mellé kerülő msh közül az egyik más hanggá változik kiejtéskor
   1. Részleges hasonulás

• i. Zöngésség szerinti részleges hasonulás

    (pl.: zöngésedés - vasgolyó, szavakban; zöngétlenedés - dobtam, hívtam)

            Nem hasonul: m, n, ny, l, r, j - nincs zöngétlen párjuk

• ii. Képzés helye szerinti részleges hasonulás: az n kiejtésben m lesz

    (pl.: színpad, különben)

1.  
   1. Teljes hasonulás

• i. Hangtani kötöttségű (z + s = község; sz + s = egészség)
• ii. Nyelvtani kötöttségű
• 1. Írásban jelölt
• a. Mássalhangzó + -val/-vel; -vá/-vé (pl.: karddal, széppé)
• b. Az, ez + mássalhangzós toldalék (pl.: ettől, azzal, abból)
• c. -s, -sz, -z, -dz végű ige + j-vel kezdődő toldalék (pl.: mossa, rázzuk)
• 2. Írásban nem jelölt
• a. -gy, -ty, -ny végű névszók + a birtokos személyjel -j-je (pl.: anyja)
• b. -gy, -ny, -l végű igék + j (pl.: hányja, éljen, hagyja)

1. Összeolvadás: két különböző mássalhangzónak egy harmadik hanggá való átalakulása

pl.: barátság, botja, adja, lásson, tiltsa, nádja, tudsz, kínja, vádja, tudsz, látsz, barátság

1. Rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó közvetlenül egymás mellett van

pl.: hallgat, jobbra

1. Kiesés: három különböző mássalhangzó közül egy kiesik

pl.: röntgen, ajánlkozik, mindnyájan

 

Oldal: letöltéssek
Társasjátékszabályok - © 2008 - 2024 - tarsasszabalyok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat